A következő címkéjű bejegyzések mutatása: káposzta. Összes bejegyzés megjelenítése

Káposzta gyógyító és szépségápoló hatása

2009. szeptember 6., vasárnap · Posted in , ,



A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Kétéves növény, a második évben palántálják és növesztik fejekbe. Több fajtája ismert, színben, nagyságban stb. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitűnő tápértéke. A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk.

Tápértéke
Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. S mivel mind jobb eredmények fűződnek ezekhez a táplálékainkhoz, a tudósok komolyabban kezdtek velük foglalkozni. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik.

Gyógyhatása
A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Nyersen, főve vagy savanyítva hat a szervezetünk gyógyítására. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere.

Tisztító hatású
A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk. A nyers káposztalé rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. Mint ismeretes, ha megengedjük, ezeknek a baktériumoknak az elszaporodást, annak súlyos következményei lehetnek. Később okozhatja az önpusztító betegségek kialakulását. Ha ezt tapasztaljuk, legjobb, ha rátérünk azonnal a kitakarításra, amely célra szintén megvannak a megfelelő zöldséglék. (Lásd alma, spenót.)

Bőrkiütésre
A legtöbb esetben a bőrkiütés közvetett jele a máj gyengülő működésének, illetve a székrekedés következménye. Ha a vastagbélben felszaporodó anyag sokáig nem távozik, bőrkiütést észlelünk testünkön. Ez hamar megszűnik, ha rendszeressé válik a széklet.
Feloldja a mérgeket:
Említettük, hogy közvetetten hat a máj munkájára a káposzta. Azt tudjuk, hogy környezetünkből, vagy táplálékunk által nagy mennyiségű méreg jut a szervezetbe. A máj feladata, hogy ezt kiszűrje. Ha erre nem képes, súlyos helyzet állhat elő. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. Ugyanezt a munkát még a fokhagyma és a vöröshagyma is elvégezi.

Szabályozza a vércukrot
A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. Ugyanezt a munkát elvégezi a zeller és a salátalé is. Ezek a zöldségfélék tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatnak a vércukor szabályozására.

Koleszterin-csökkentő
A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminósav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.

Rákellenes
A káposzta, a kelkáposzta, a kelbimbó, a karfiol legjobb eredményt biztosítja a rákellenes harcban. Szerte a világban, Európában Amerikában, Japánban stb. kísérleteztek állatokon, amelyeknek káposztát adtak. A káposzta kénes tartalma lassítja a daganatok kialakulására és fejlődésére. Az emberi gyógyításban is alkalmazzák a káposztát. A legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákos - kelés, - fekély gyógyításában értek el. Így a gyomor-rák, nyombél-rák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére. Természetesen a legjobb eredményt akkor adja, ha nyersen fogyasztjuk.

Bronchitis
A fenn említett tulajdonsága következtében a népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a kálium, amit tartalmaz a káposzta akár főve, akár nyersen fogyasztjuk.

A bélflóra visszaállítása
A bélflóra pusztulása igencsak gyakori jelenség egy-egy antibiotikum használata után. Mint tudjuk, a bélflóra rendkívül szükséges az emésztéshez. Ha nincs elegendő a belekben, a táplálék pang, stb. Ha a káposztát pépesen fogyasztjuk, jobban megemésztődik, mint bármely más étel, a következménye pedig, hogy lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma.

Alkohol okozta májbetegség
A májcirrózis vagy májrák a rendszeresen használt, és nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás következménye. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is hozzájárul. Az alkohol romboló hatásának enyhítésére már hagyományos a káposztaleves, illetve a savanyú káposzta levének fogyasztása.

Csillapítja az idegrendszert
A zaklatott idegeink csillapítására a stresszes helyzetek elkerülésére, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is fogyaszthatunk savanyú, vagy friss káposztalevet.
Utazási és reggeli rosszullét
Ugyancsak az U vitaminos vagy a C vitaminos savanyú káposzta és friss káposzta a kismamák reggeli rosszullétének a zöldség orvossága. Használható továbbá a mozgási, utazási rosszullétek leküzdésére is.

Elkészítési mód
Bármennyire is kitűnő gyógyszernek bizonyult a káposzta, fogyasztását nem szabad túlzásba vinni, mert a káposztának mellékhatása is lehet a jódtartalma következtében.
Naponta fogyaszthatjuk főve vagy nyersen salátának, de mindennapi fő eledelünket nem képezheti. Ha kúraszerűen fogyasztjuk, legjobb ha keverjük zellerrel, sárgarépával, stb. kiválasztva azt a zöldséget, amely hasonló hatással van a szervezetünkre. A káposztalé nem mindenki számára kellemes, ezért igyekeznek ízét más anyaggal leplezni. Tehetjük abban az esetben, ha nem gyümölcsöt használunk. Lehetőleg ugyanis ne keverjük a nyers gyümölcsöt a nyers zöldségfélékkel. A káposztának is a legértékesebb része a zöld levele. A régi szokásunk szerint ezt le szoktuk fejteni és eldobjuk. Ha úgy döntünk, hogy felhasználjuk, akkor legjobb ha centrifugázzuk és friss léként értékesítjük. Ezt a tanácsot különösen akkor fogadjuk meg, ha nem ismerjük az eredetét a káposztánknak. A nagyüzemi termesztésben ugyanis rengeteg vegyszert használnak a kártevőktől való megóvásra. A kicentrifugázott lé nem tartalmaz annyi vegyszert, mint a növény rostos része.

Zsírégető káposzta leves 

Hozzávalók:
  • 1/2 fej fehérkáposzta
  • 2 szál sárgarépa
  • 1 zellergumó
  • 1 fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2-3 szál zellerlevél
  • 1 tk szárított bazsalikom
  • 0,5 l házi, tartósítószermentes paradicsolmé
  • ízlés szerint konyhasó
  • víz
Készítés: A zöldségeket megtisztítjuk, nagyobb darabokra vágjuk, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, sózzuk, fűszerezzük. Hozzáöntjük a paradicsomlevet félidőbe és készre főzzük. Langyosan leszűrjük és fogyasztjuk. Vagy egyszerűen az egészet elfogyasztjuk, attól függően, hogy lé-kúrát folytatunk, vagy sem. Zsírégető hatású, nagyon ízletes leves.
A savanyú káposzta
A tápanyagokban gazdag, fehér színű fejes káposztából készül só hozzáadásával, tejsavas erjedéssel, és akár áprilisig is eltartható. Elkészítésének módját feltehetőleg a kínaiak dolgozták ki. Annyi bizonyos, hogy a kínai nagy fal építésénél már savanyú káposztát is kaptak a munkások.
 
Magyarországon is hagyományos étel, amely különösen a szegény falusi lakosság körében a legjelentősebb táplálékot jelentette a hideg téli hónapok alatt.
Őseink a savanyú káposztával tartották egészségesen a családjukat. A húsételeknek régóta kedvelt körete, mivel a zsírok egy részét semlegesíti. De egymagában is igen ízletes, egészséges étel.

Hatóanyagai
  • B12-vitamin (kobalamin) – a növényi eredetű táplálékokból általában hiányzik, ezzel szemben a savanyú káposztában a tejsavas fermentáció révén jelentős mennyiség keletkezik. Ezért különösen értékes, sőt nélkülözhetetlen táplálék az olyan vegetáriánusoknak, akik tojást sem esznek. A kobalamin igen fontos a szellemi frissességhez, a stressz elviseléséhez, az agy és idegrendszer működéséhez, a vasanyagcseréhez, a csontok felépítéséhez.
  • B6-vitamin (piridoxin) – a fehérje felhasználásához szükséges
  • niacin és pantoténsav – a sejtek energiaellátásához, az anyagcseréhez szükséges
  • C-vitamin – immunrendszer megfelelő működéséhez, hormontermeléshez lényeges
  • Ezeken kívül káliumot, vasat, cinket tartalmaz.
Gyógyhatása
Az egyik legértékesebb hatása a kandida elleni győzelem. A tejsavas savanyú káposzta napi 2-3 alkalommal való fogyasztása, akár egy hónap alatt legyőzheti a szervezetünkben túlzottan elszaporodott élesztőgombákat. Mentálisan frissít és erősíti az immunrendszert. Serkenti a vasanyagcserét, így segíti a vörösvérsejtek képzését. Szabályozza a zsíranyagcserét, a koleszterinszintet. Serkenti a fehérje anyagcserét, erősíti az izmokat, különös tekintettel a szívizomra. Stimulálja a sejtnövekedést, fiatalít és segíti a kötőszövet meg-újulását.

Fogyasztása

Lehetőleg ne vizezzük fel, még ha az íze erősnek tűnik is. Nyersen fogyasszuk, ha mégis megfőzzük, a főzés ideje ne tartson 25 percnél tovább. Magas sótartalma miatt ne adjunk mellé erősen sós húst vagy egyéb sós élelmiszert. A vásárláskor figyeljük meg a káposzta színét. A természetesen savanyított káposzta kissé besárgul, míg a vegyszerekkel kezelt színe minden esetben fehér marad.

Otthoni készítése
A káposztát nem túl vékonyan felszeleteljük, majd enyhén besózzuk és elkezdünk megtölteni vele egy 2-3 literes üveget. Közben néhány borsszemet, babérlevelet, köménymagot és 20-30 szem zöldkukoricát adunk hozzá. Mindezt úgy nyomkodjuk bele az üvegbe, hogy azt teljesen kitöltse, légbuborék ne maradjon és a káposzta levet eresszen. Szobahőmérsékleten 2-3 napos érlelés után fogyaszthatjuk, felbontás után a hűtőben tároljuk.

Hidratáló arc és dekoltázspakolás száraz bőrre, házilag
Hozzávalók:
  • 2 - 3 káposztalevél,
  • tej
Hatóidő: 20 perc
2 - 3 káposztalevelet összeturmixolunk, annyi tejet adunk hozzá, hogy ellepje és főzzük addig, amíg egy paszta lesz belőle. Hagyjuk kihűlni, majd felvisszük az arcbőrre és a nyakra, dekoltázsra és állni hagyjuk 20 percet. Utána nedvesített arclemosó koronggal letöröljük, majd  meleg vízzel lemossuk.

Káposztalevél kelésre, duzzanatra
A káposztalevéllel kezelt kelés, duzzanat gyorsabban gyógyul. Enzimtartalma miatt nyílt sebre a káposztalevelet ne tegyük!
Elkészítése: Egy friss édeskáposzta belső leveleit finomra aprítjuk. Ha a beteg bőre nagyon száraz, a felaprított káposztához keverjünk sűrű tejszínt.
Alkalmazása: A felaprított káposztát gézbe csavarjuk, és az érintett területre helyezzük. Az egészet lazán körültekerjük pólyával vagy kötszerrel, és ragtapasszal rögzítjük. A káposztás borogatás fellazítja a duzzanatot, és kihúzza a gennyet. A borogatást naponta többszőr cseréljük.
Forrás: Franziska von Au - Házi receptek minden betegségre

Üzemeltető: Blogger.